62.rész "Ne forgasd azokat a gyönyörű szemeidet mert úgy maradnak inkább adj egy csókot"

Hát jó hamar összehoztátok a komikat aminek én nagyon de nagyon örülök ezért kaptok is egy különleges hétköznapi részt és remélem ez is tetszeni fog nektek!!! A 3 komi itt is érvényes csak annyi hogy ha megkapom a három komit akkor is csak legközelebb vagy pénteken vagy vasárnap hozom az új részt mert szombaton TÁNCFESZTIVÁL és arra kérlek titeket szúrkoljatok hogy minden jól mennyen mert 4 számmal lépünk fel és ez elég nagy dolog. Nem húzom itt tovább az időt JÓ OLVASÁST Puszi: Tocsi
****

Mikor egy fánál megpillantottam Pancaket Ő s rögtön felismert és odaszaladt hozzám. Nem értettem mit keres itt,s mikor Samantha eszembe jutott a kicsike kutyusról akit a szerelmem helyett ölelgettem könnyek gyűltek a szemembe. És nem értettem hogy tehette ezt. És miért??? Talán már soha nem tudom meg. Nem Justin ilyenre még ne is gondolj nem adhatod fel.-mondtam magamnak. Gondolkozásomat a föld legédesebb hangja szakította meg, de biztosan csak képzelődöm.
-Pancake-kiabált a gyönyörű hang. Istenem ilyen élethű. Ebben az állomvilágban akarok örökre maradni.-Justin te meg mit keresel itt??-kérdezte. Ekkor kinyitottam a szemem, s szerelmem életnagyságban állt előttem. Szegény Pancaket szinte mondhatni ledobtam az ölemből s felkaptam Samanthát, olyan szorosan öleltem magamhoz ahogy még soha senkit.
-Köszönöm istenem-mormoltam nyakába. Annyira édes gumicukor illata imádni való.
-Justin.-ölelt ő is szorosan.-Te mit keresel itt??-kérdezte szipogva. Ő sír??
-Sírsz??-kérdeztem, de nem volt erőm hogy elengedjem nem soha többet nem fogom elengedni.-Szerelmem te sírsz??-kérdeztem meg újból mikor nem válaszolt.
-Szerelmem??-tolt el magától. Szemei gyönyörűen csillogtak akár a föld legszebb gyémántja, szája nagy mosolyra húzódott. Én csak mosolyogva egy hatalmasat bólintottam.-Te szeretsz??-kérdezte s könnyei újra előtörtek.
-Mindennél jobban és most jöttem rá és annyira sajnálom. Mindent nem szabadott volna ezt tennem. És te hogy voltál vagy hogy lettél volna képes azt tenni magaddal??-vontam kicsit mérgesen kérdőre.
-Mit?? Én csak el akartam költözni.-mondta mosolyogva.-És szerintem már olvastad a levelet de én is elmondom. Szeretlek én is Justin nagyon.-mondta angyalian.-Miért te mit gondoltál??-kérdezte felvont szemöldökkel. Kezeim még mindig derekát ölelte,s az ő kezei is a nyakamban voltak.
-Nem fontos. De kérdeznem kell valamit.-mondtam mosolyogva.
-És mit??-kérdezte kacéran.
-Samantha Wilson lennél a barátnőm??-kérdeztem.
-Öhmm.. hagy is gondolkozzam...

Samantha Wilson szemszöge:
-Öhmm.. hagy is gondolkozzam-húztam az agyát. El sem hiszem hogy  ő is szeret. Már nem is haragszom rá. Sőtt elköltözni sem akarok, örökre vele szeretnék maradni.-Hát... igen.-mondtam ki végül.
-Jesszuson a szív infaktust hoztad rám -mondta és egy nagyot sóhajtott. Szemei a szemem és ajkaim között cikkáztak. Amitől az én mosolyom egyre nagyobb lett.- Szabad??-kérdezte félénken.
-Justin úgy csinálsz mint aki most csókolózik először.-kuncogtam fel.-Szabad.-mondtam mosolyogva. Nem sok idő telt el amikor megéreztem az ajkait az enyémeken. A pillangók eszméletlen sebességgel keltek életre hasamban. Bőröm ahol Justin hozzám ért bizsergett, s égett. Védelmező karjai derekam köré fonódtak és én teljes biztonságban éreztem magam karjaiban. Csókunk nem volt túl hosszú de életem legszebb csókja volt. Lágy volt mégis mindent elmondó. Mikor ajkaink elváltak mélyen a szemében néztem és ő is az én tekintetemet fürkészte.
-Fel kell hívnom anyukádékat. Nagyon kivannak.-mondta s elfintorodott a végén. Míg előkereste a telefonját az arcát kémleltem s lila karikákat fedeztem szemei alatt.
-Ez meg mi??-kérdeztem tőle, s muatóujjam végigvezettem a szeme alatt.
-Öhmm.. Eddy volt.-nyögte ki.
-Hogy mi?? Eddy?? Miért??-kérdeztem.
-Mert hát ... azt hittük hogy izéé... öngyilkos akarsz lenni-ajkaim kisebb "o" alakot formáltak és szemeim tágra nyíltak.-és emiatt ugye én vagyok a hibás -szontyolodott el- és ezért teljesen jogosan tette.
-Ne hogy őtt védd már mikor megütött és most rögtön hazamegyek és kitelerem a nyakát. Pancake gyere  megyünk.-Elindultam haza és Justin pedig kuncogva jött mögöttem. Kb. az út felénél megálltam és hátra fordúltam.-Te meg mit nevetsz még mindig??.-próbáltam én is nem elnevetni magam.
-Milyen kis harcias vagy.-nevetett fel
-Óhh igen.-kérdeztem kihívóan.
-Óhh jehh.-mondta, s mind ketten nagy nevetésbe törtünk ki. - Na de mennyünk mert szerintem az otthoniak már halálra aggódták magukat.-szólat meg végül Justin
-Jól van mennyünk.-mondtam s rendeztem arcvonásaimat. Mellém állt s összekulcsolva kezünket sétáltunk tovább.
-Megmondhatom nekik??-kérdezte félénken.
-Mit??-értetlenkedtem. Ő megforgatta szemei és felemelte összekulcsolt kezünket.- Ja hogy ezt??-mosolyogtam- Ragaszkodom hozzá.-mondtam és egy nagy cuppanós puszit nyomtam az arcára.
-Óhh-nyavajgott.
-Most meg mi van??-kérdeztem kuncogva.
-Én nem oda kérem -mutatott arcára.- Hanem ide.-mutatott szájára.-én erre csak megforgattam a szememet.- Ne forgasd azokat a gyönyörű szemeidet mert úgy maradnak inkább adj egy csókot.-mondta s felém fordult. Arcomat vészesen közel helyeztem az övéhez de nem csókoltam meg, direkt kiváncsi voltam rá mit lép. Hát amit tett nem lepett meg gyorsan átszelte a kettőnk között lévő aprócska távolságot s ajkait enyémekre nyomta. Nem csókoltam vissza, igaz elég nehéz volt megállni de sikerült. Ekkor Justin még szorosabban vont magához, s erőszakosabban próbálkozott. Nem tudtam neki ellen állni, s ezért visszacsókoltam. Ez már másabb volt, a várt reagálásom nem maradt el a pillangók és a bizsergés még mindig jelen van amit nem is bánok, kifejezetten tetszik, de most valahogy vadabb volt s lábaim is kezdték felmondani a szolgálatot. Ezt Justin is észrevette ezért még szorosabban tartott hogy szó szerint el ne olvadjak karjai között. Ekkor "villámlásokat" láttam csokott szememen keresztül, s a villámásokhoz kattogások társultak.
-Justin fotósok.-suttogtam fülébe, mire ő lekapta a sapkáját, s a fejembe nyomta gondolom azért hogy ne ismerjenek fel. De aranyos ilyenkor is rám gondol. Megragadta a kezemet és a ház felé kezdtünk el rohanna eszeveszett tempóban....