sziasztok!!! Nem tudom milyen rész lett remélem tetszeni fog. Kicsit fáj a fejem ezért sztem nem valami jó és nem is akartam ma részt írni de megigértem Vivi barátnőmnek ezért írok is. Vivi neked üzenem ma csak egy rész lesz :D
Puszi Fru
Ja és el ne felejtsetek komizni !!!! Köszike
******
A skálázással Justin hamar meg volt. Néha el le nevettem magam amikor ilyen érdekes hangokat adott ki nagyon sok annyira vicces volt hogy majdnem leestem a díványról úgy nevettem.
-Na most énekeljünk.-mondta Justin.
-Mi??? Én nem éneklek te énekelsz én hallgatlak.-szögeztem le. Nem nem nem nem akarom!!!!
-Légyszike-nézett rám kiskutya szemeivel.
-Ne is próbálkozz nem tudsz meghatni.-csuktam le a szemeimet.
-Akkor miért csukod be a szemedet???-kérdezte kuncogva.
-öhhmmm mert izé álmos vagyok-mondtam végül.
-Aha na persze tudod kinek meséld be.
-Hát neked.-ezen felnevettünk mind a ketten.
-De most komolyan csak egy icike picike dalocskát ami rövid lassú és a szoba hagszigetelt senki rajtunk kívül nem fogja hallani. És ez a mi titkunk lett.
- Gonosz vagy.-duzzogtam
-Ez egy igen???-csillantak fel szemei.
-Az. de ha el mered mondani valakinek aki él és mozog akkor megkínozlak és élve eltemetlek.-mondtam és a végét kicsit el nevettem magam.
-Uhh kezdek félni.
-Jobban jársz.-mondta mosolyogva. - És mit éneklünk??-kérdeztem.
-Pray??-a dal címének hallatán nagyot nyeltem. Ez volt az a dal amit utoljára énekeltem. Vettem egy mély levegőt majd szép lassan kifújtam. Justin fürkésző tekintete is megilyesztett egy kicsit.- Valami baj van??
-Nincs. Jó lesz.-mondtam halkan. Valahogy nem találtam a hangomat.
-Rendben. De biztos minden oké???
-Jajj Justin hagy már oké??? Rendben vagyok.-mondta kicsit hangosabban.
-Rendben..mondta félénken.
-Bocsi nem akartam csak..-félbeszakított.
-Mind1. Biztos jó okod van rá.-mondta megértően.
-Köszönöm..-és a vállára döntöttem a fejem.
-Kis majmóca.-mondta kuncogva.
-Haha-csaptam melkasára.- Kezdhetnénk??
-Ühü.-és elindította az alapot ami nem olyan volt mint az eredetié, sokkal szebb. Mielőtt elkezdtem volna énekelni vettem egy mély levegőt és elkezdtem.
http://www.youtube.com/watch?v=yhvJwHb_7X0
(így képzelem el a csaj hangját)
Míg énekeltem a dalt végig a Nagyira gondoltam, s Justin kezét szorongattam. Egy idő után már csak én énekeltem, de nem zavart végre ki akartam magamból azt az érzelmet ami már évek óta bennem van és nem adhattam ki, mindig csak elfojtottam. Az életben nagyon sok csalódás és veszteség ért, de mindig úgy voltam vele hogy a szeretteim mindig mellettem állnak, de Nagyi elvesztése maghatárózó volt az életemben. A családból és ezen a világon őt szerettem a legjobban, nagyon sokat jelentett és még mindig nagyon sokat jelent a számomra. És remélem ha fentről lát büszke rám. A dal vége felé már el el akadt a hangom mert a könnyeim akaratlanul is utat törtek maguknak.
-ssss-nyugatott Justin hátamat simogatva, amikor a számnak vége lett.- Ez gyönyörű volt. Beszélnünk kell Scoo-val vagy apukáddal. Mindenkinek meg kell tudnia mire vagy képes nem értem miért sírsz.- Nem igaz már megint visszaélnek a bizalmammal. Nem úgy kezdtem hogy soha senkinek nem mondthatja el erre meg szaladna apához. Nagyi miért ilyenek az emberek?? néztem fel a plafonra, majd elengedtem Justin kezét, és felálltam a kanapéról.
-Hogy lehetsz ilyen???-kérdeztem fuldokló hangon.- Miért kell csalódnom az emberekben??? MIért??-kérdeztem Justintól. És meg sem várva a választ elhagytam a szobát. Átrohantam a szobámba és bezártam az ajtót. A bőröndömből előhalásztam egy képet amin még én és nagyi vagyunk lekuporodtam a földre és ezt tanulmányoztam. Hihetelen milyen jó volt ilyen kislánynak lenni mikor az volt a legnagyobb gondom hogy elestem, de akkor is ott volt mellettem a Nagyikám aki felsegített és bekötötte a sebeimet. Felidéztem minden egyes együtt töltött időszakot, amikor vele aludtam mert anyáék elutaztak és együtt sütöttünk. A sok szép emlék miatt könnyeim ismét eleredtek ezzel áztatva a kezemben szorongatott fényképet.
Justin Bieber szemszöge.:
Samantha dühöngve rohant ki a szobából. Először megfagyva álltam egyedül a szoba közepén. Majd elindultam utánna hogy megkérdezzem mi baja lett hirtelen. Lehet az hogy el akarom mondani hogy énekelt de ez miért olyan nagy baj hisz csodálatos a hangja. Nem értem a nőket. Ki is mentem a szobából és az ő szobája felé tartottam amikor Scooter-be ütköztem.
-Ohh kölyök épp téged kerestelek remélem már skáláztál mert indulnunk kell már csak te hiányzol a kocsiból.- Ohh a fenébe nem tudok akkor Sammanthával beszélni ez így nem jó.
-Csak egy perc Scoo.
-Szó se lehet róla sipirc ez nem kérés hanem parancs.-a tenkintetem Scoo és Samantha szobájának ajtaja között ingázott.- Jajj gyere már majd meghódítod ha hazaértünk.-nevetett Scoo.
-Scoo de haragszik rám és nem tudom miért.
-Majd megoldódik csak gyere már.-ráncigált lefele a lépcsőről managerem.
Samantha szemszöge:
Mikor nagyjából már abba tudtam hagyna a sírást. Felálltam elraktam a képet megigazítottam a sminkem és még tettem fel egy kis alapozót hogy ne hogy valaki észre vegye hogy sírtam mert akkor magyarászkodhatok. Időközben kaptam egy sms-t amit meg is nyitottam mikor kiértem vissza a szobámba.Justin írt sms-t.
" szia Justin vagyok nem tudom miért haragszol de remélem nem tettem semmi nagyon rossszat :) Be akartam hozzád menni de indulnom kellett Scoo nem engedte hogy bemenjek hozzád, ezt az SMS-t is dugiba írom neked. Köszönöm hogy énekeltél nekem és ne aggodj nem mondom el senkinek ha nem akarod de nagyon szeretné tudni miért haragundtál meg, remélem majd elmondod. Otthol majd még beszélünk. Puszi Justin. Majmóca XDXD"
Az SMS végére már kicsit jobb hangulatom volt. Milyen kis cuki dugiba ír nekem sms-t nagyon aranyos. Nem váasztoltam neki mert akko biztos lebukunk mert szerintem nincs olyan eszes hogy lenémítsa a telefonját XD Meg egyébként is már megy a koncert. Eldöltem az ágyamon és nem tudtam mit csinálni ezért úgy döntöttem átmegyek Edy-hez hisz ketten unatkozni még is jobb mint egyedül ha meg csinál valamit akkor már én sem fogok unatkozni.Mikor beléptem az szobája ajtaján ő akkor akart kijönni.
-Hova hova???-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Megyek meglátogatom Jonyt tudod ide költöztek és megbeszéltem vele hogy átmegyek. Nincs kedved velem jönni??? Majd akkor megújítjátok a kapcsolatotokat.-nevetett. Hát igen Jony a tesóm régi haverja aki mindig azt hajtotta ha felnövök én leszek a csaja és mindig úgy vigyázott rám meg mondta atesómnak hogy ne engedjen senkit a közelembe mert én az övé vagyok. Helyes fiú meg minden de ő csak egy haver semmi több.
-Még mindig ezt nyomatja???-kérdeztem kuncogva és közben elindultunk az ajtó felé. Amit miután kiléptünk rajta be is zártam.
-Ja kérdezte is hogy van e pasid.-nevetett.
-És mit mondtál neki???
-Hogy nincs.-útközben beszélgettünk.
- És mit felelt??
- Azt hogy sirály.-nevetett a tesóm
-Jajj ne.
- Nyugi megvédelek hugi.
-Na én is ettől féltem.-nevettünk együtt. Az út nem volt olyan hosszú hamar odaértünk. Beccsengettünk a házba és Jony nyitott ajtót.
-Haver.-pacsiztak le a tesómmal.
-Hercegnőm.-ölelt át Jony.
-Szia Jony-nevettem.
-Gyertek be.-invitált be minket a házba. Nagyon szép ház volt ez is. Nem volt olyan nagy mint a Justinéké de ez is hasonló elrendezésü volt. Jony hozott nekünk üditőket és rágcsát. Jól elbeszélgettünk és azt terveztük hogy ma elmegyünk bulizni.
-Akkor ez le is van zsirozva.-csapta össze tenyerét Jony.
-Ja.-nevettem az izgatotságán.
-Most meg mi van szépségem??-kérdezte felvon szemöldökkel. és átölelt.
-Semmi-nevettem tovább.
-De kis pukkancs lettél.-nevetett. Mire én felfújta az arcomat. Eerre a fiúk döltek a nevetéstől.- Mondtam én.-nevetett Jony. Ekkor megszólalt a köves Iphonom és a kijelző Justin nevét mutatta.
-Igen??-szóltam bele a telefonba.
-Szia nem vagytok otthol??-kérdezte.
-Nem miért???
-Mert haza kéne menni mert Rayen-ék ott vannak és nem tudnak bemenni.-Ohh etljesen kimentek a fejemből.-Megtennéd nekem. Így se valami rózsás mostanában a kapcsolatunk és hát nem szeretném, ha hazamennének.
-Persze haza megyek, ez természetes.-mondtam kedvesen.
-Istennő vagy.
-Ohh ne túlozz.
-De tényleg nagyon köszönöm. ja és képzeld nem hívtam fel OLLG hanem felhívtam a VIP jegyeseket és mindenki kapott egy rózsát meg Dugie-ztunk az egész aréne. Nagyon élveztem és a rajongók is. Ijet már régen nem éreztem és ezt neked kösznhetem.-mondta aranyosan.- Na de mennem kell mert most csak szünet van nem sokára megyünk.
- Nagyon örülök neki. Okés szia.-és leraktam a telefont.-Na fiúk nekem haza kell mennem és a részemről ma este le van fújva.
-Miért??-kérdezték egyszerre.
-Mert itt vannak Rayen-ék és haza kell mennem meg nem tudom mikor jönnek haza Justinék de ti nyugodtan mennyetek sőtt nem engedem meg hogy ne mennyjetek. Na de nekem most mennem kell.
-Rendbem. De nélküled nem lesz olyan.-sopánkodott Jony.
-Jajj dehogynem sőtt többet tudtok inni-nevettem.
-Tesó iylet feltételezni.-mozgatta mutató ujját a tesókám- de hazakisérünk mert nekem amúgy is át kell öltöznöm.
-Oké de valaki vigyen a hátán.-kuncogtam.
-Én tuti nem-mondta Edy.
-Akkor én.-mondta Jony.
-Nekem 8. XD
-Hát ez vicces lesz.-mondta a tesóm.
-szerintem is-helyeseltem. Nagy nevetések közepedte értünk el a házhoz amit már otthonomnak kell mondanom. Vagy kétszer majdnem leestem meg majdnem orra estünk hát mindenesetre egy örök élmény marad. Rayen-ék már nagyon idegesek voltak.
-Sziasztok Samantha vagyok Justin sylistjának a lány ő itt a tesóm Edward és ő itt a hülye barátom Jony. Bocsi hogy ennyit kellett várnotok.-szabatkoztam miközben az ajtót nyitottam kifele.
-Nem a te hibád Justinak kéne itt lennie nem neked.-mondta Chaz hűvösen. Uhh szegény Justin lesz mit elintéznie.
-Nem dehogy neki most koncerten kell lennie velem volt megbeszélve és én felejtetem el.-próbáltam menteni a menthetőt. Már mindenki a házban volt és a kanapén ült. Jony hátulról átölelt és a fülembe suttogta.: Nyugi jól csinálod nem lesz semmi baj.-ez nagyon jól esett tőle. Közben a tesóm eltünt átöltözni gondolom.
-Jajj ez olyan szar. Ne legyetek már ilyenek srácok. Justin elbaszta már megint-forgatta meg Caitline a szemeit.-de ő ilyen jól tudjátok és milyen csaj fogadott titeket-ebbe belepirultam.-Legyetek már olyanok amilyenek szoktatok.-nagyon bírom már ezt a csajt.
-Igaza van.-helyeseltem.
-De egoista valaki.-nevetett Chris. Először nem értettem miért mondja majd leesett felkaptam egy párnát és nekivégtam.
-Nem úgy értettem.-nevetett már mindenki.
-Na mi mentünk tesó majd szólj anyának.-nyomott egy puszit a tesóm az arcomra.- Majd jövök valamikor.-mondta.
-Arielt felhívod majd szóljak neki én??
-Majs beszélek vele.
- Én is felhívom.
-Jól van.-nevetett.
-Jony vigyázz rá ne igyon sokat és csaja van.-figyelmeztettem.
-Értettük főnökasszony-vágták magukat haptákba. A nappaliban már egymás hegyén hátán nevettek.
-Hát ez a csaj kész-nyögte Noel.
-Köszönöm az elismerést.-lktem hátra a hajam mire nagyobb nevetés lett.-Érte vagyok??-néztem a kát buli huligánra.
-Persze-mondta Jony.
-Akkor kaphatok olyan puszit mint régen mikor bulizni mentetek.????
-Hát persze szivi.-mondta Jony. Min a ketten odahajoltak és a két arcomra egyszerre adta puszit.
-Sziasztok-intettek be a nappaliban épp józanadókra.
-Sziasztok-nyögdécselték.
-Na sziasztok.-zártam be mögöttük az ajtót és visszamentem a nappaliba.
.....
Puszi Fru
Ja és el ne felejtsetek komizni !!!! Köszike
******
A skálázással Justin hamar meg volt. Néha el le nevettem magam amikor ilyen érdekes hangokat adott ki nagyon sok annyira vicces volt hogy majdnem leestem a díványról úgy nevettem.
-Na most énekeljünk.-mondta Justin.
-Mi??? Én nem éneklek te énekelsz én hallgatlak.-szögeztem le. Nem nem nem nem akarom!!!!
-Légyszike-nézett rám kiskutya szemeivel.
-Ne is próbálkozz nem tudsz meghatni.-csuktam le a szemeimet.
-Akkor miért csukod be a szemedet???-kérdezte kuncogva.
-öhhmmm mert izé álmos vagyok-mondtam végül.
-Aha na persze tudod kinek meséld be.
-Hát neked.-ezen felnevettünk mind a ketten.
-De most komolyan csak egy icike picike dalocskát ami rövid lassú és a szoba hagszigetelt senki rajtunk kívül nem fogja hallani. És ez a mi titkunk lett.
- Gonosz vagy.-duzzogtam
-Ez egy igen???-csillantak fel szemei.
-Az. de ha el mered mondani valakinek aki él és mozog akkor megkínozlak és élve eltemetlek.-mondtam és a végét kicsit el nevettem magam.
-Uhh kezdek félni.
-Jobban jársz.-mondta mosolyogva. - És mit éneklünk??-kérdeztem.
-Pray??-a dal címének hallatán nagyot nyeltem. Ez volt az a dal amit utoljára énekeltem. Vettem egy mély levegőt majd szép lassan kifújtam. Justin fürkésző tekintete is megilyesztett egy kicsit.- Valami baj van??
-Nincs. Jó lesz.-mondtam halkan. Valahogy nem találtam a hangomat.
-Rendben. De biztos minden oké???
-Jajj Justin hagy már oké??? Rendben vagyok.-mondta kicsit hangosabban.
-Rendben..mondta félénken.
-Bocsi nem akartam csak..-félbeszakított.
-Mind1. Biztos jó okod van rá.-mondta megértően.
-Köszönöm..-és a vállára döntöttem a fejem.
-Kis majmóca.-mondta kuncogva.
-Haha-csaptam melkasára.- Kezdhetnénk??
-Ühü.-és elindította az alapot ami nem olyan volt mint az eredetié, sokkal szebb. Mielőtt elkezdtem volna énekelni vettem egy mély levegőt és elkezdtem.
http://www.youtube.com/watch?v=yhvJwHb_7X0
(így képzelem el a csaj hangját)
Míg énekeltem a dalt végig a Nagyira gondoltam, s Justin kezét szorongattam. Egy idő után már csak én énekeltem, de nem zavart végre ki akartam magamból azt az érzelmet ami már évek óta bennem van és nem adhattam ki, mindig csak elfojtottam. Az életben nagyon sok csalódás és veszteség ért, de mindig úgy voltam vele hogy a szeretteim mindig mellettem állnak, de Nagyi elvesztése maghatárózó volt az életemben. A családból és ezen a világon őt szerettem a legjobban, nagyon sokat jelentett és még mindig nagyon sokat jelent a számomra. És remélem ha fentről lát büszke rám. A dal vége felé már el el akadt a hangom mert a könnyeim akaratlanul is utat törtek maguknak.
-Hogy lehetsz ilyen???-kérdeztem fuldokló hangon.- Miért kell csalódnom az emberekben??? MIért??-kérdeztem Justintól. És meg sem várva a választ elhagytam a szobát. Átrohantam a szobámba és bezártam az ajtót. A bőröndömből előhalásztam egy képet amin még én és nagyi vagyunk lekuporodtam a földre és ezt tanulmányoztam. Hihetelen milyen jó volt ilyen kislánynak lenni mikor az volt a legnagyobb gondom hogy elestem, de akkor is ott volt mellettem a Nagyikám aki felsegített és bekötötte a sebeimet. Felidéztem minden egyes együtt töltött időszakot, amikor vele aludtam mert anyáék elutaztak és együtt sütöttünk. A sok szép emlék miatt könnyeim ismét eleredtek ezzel áztatva a kezemben szorongatott fényképet.
Justin Bieber szemszöge.:
Samantha dühöngve rohant ki a szobából. Először megfagyva álltam egyedül a szoba közepén. Majd elindultam utánna hogy megkérdezzem mi baja lett hirtelen. Lehet az hogy el akarom mondani hogy énekelt de ez miért olyan nagy baj hisz csodálatos a hangja. Nem értem a nőket. Ki is mentem a szobából és az ő szobája felé tartottam amikor Scooter-be ütköztem.
-Ohh kölyök épp téged kerestelek remélem már skáláztál mert indulnunk kell már csak te hiányzol a kocsiból.- Ohh a fenébe nem tudok akkor Sammanthával beszélni ez így nem jó.
-Csak egy perc Scoo.
-Szó se lehet róla sipirc ez nem kérés hanem parancs.-a tenkintetem Scoo és Samantha szobájának ajtaja között ingázott.- Jajj gyere már majd meghódítod ha hazaértünk.-nevetett Scoo.
-Scoo de haragszik rám és nem tudom miért.
-Majd megoldódik csak gyere már.-ráncigált lefele a lépcsőről managerem.
Samantha szemszöge:
Mikor nagyjából már abba tudtam hagyna a sírást. Felálltam elraktam a képet megigazítottam a sminkem és még tettem fel egy kis alapozót hogy ne hogy valaki észre vegye hogy sírtam mert akkor magyarászkodhatok. Időközben kaptam egy sms-t amit meg is nyitottam mikor kiértem vissza a szobámba.Justin írt sms-t.
" szia Justin vagyok nem tudom miért haragszol de remélem nem tettem semmi nagyon rossszat :) Be akartam hozzád menni de indulnom kellett Scoo nem engedte hogy bemenjek hozzád, ezt az SMS-t is dugiba írom neked. Köszönöm hogy énekeltél nekem és ne aggodj nem mondom el senkinek ha nem akarod de nagyon szeretné tudni miért haragundtál meg, remélem majd elmondod. Otthol majd még beszélünk. Puszi Justin. Majmóca XDXD"
Az SMS végére már kicsit jobb hangulatom volt. Milyen kis cuki dugiba ír nekem sms-t nagyon aranyos. Nem váasztoltam neki mert akko biztos lebukunk mert szerintem nincs olyan eszes hogy lenémítsa a telefonját XD Meg egyébként is már megy a koncert. Eldöltem az ágyamon és nem tudtam mit csinálni ezért úgy döntöttem átmegyek Edy-hez hisz ketten unatkozni még is jobb mint egyedül ha meg csinál valamit akkor már én sem fogok unatkozni.Mikor beléptem az szobája ajtaján ő akkor akart kijönni.
-Hova hova???-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Megyek meglátogatom Jonyt tudod ide költöztek és megbeszéltem vele hogy átmegyek. Nincs kedved velem jönni??? Majd akkor megújítjátok a kapcsolatotokat.-nevetett. Hát igen Jony a tesóm régi haverja aki mindig azt hajtotta ha felnövök én leszek a csaja és mindig úgy vigyázott rám meg mondta atesómnak hogy ne engedjen senkit a közelembe mert én az övé vagyok. Helyes fiú meg minden de ő csak egy haver semmi több.
-Még mindig ezt nyomatja???-kérdeztem kuncogva és közben elindultunk az ajtó felé. Amit miután kiléptünk rajta be is zártam.
-Ja kérdezte is hogy van e pasid.-nevetett.
-És mit mondtál neki???
-Hogy nincs.-útközben beszélgettünk.
- És mit felelt??
- Azt hogy sirály.-nevetett a tesóm
-Jajj ne.
- Nyugi megvédelek hugi.
-Na én is ettől féltem.-nevettünk együtt. Az út nem volt olyan hosszú hamar odaértünk. Beccsengettünk a házba és Jony nyitott ajtót.
-Haver.-pacsiztak le a tesómmal.
-Hercegnőm.-ölelt át Jony.
-Szia Jony-nevettem.
-Gyertek be.-invitált be minket a házba. Nagyon szép ház volt ez is. Nem volt olyan nagy mint a Justinéké de ez is hasonló elrendezésü volt. Jony hozott nekünk üditőket és rágcsát. Jól elbeszélgettünk és azt terveztük hogy ma elmegyünk bulizni.
-Akkor ez le is van zsirozva.-csapta össze tenyerét Jony.
-Most meg mi van szépségem??-kérdezte felvon szemöldökkel. és átölelt.
-Semmi-nevettem tovább.
-De kis pukkancs lettél.-nevetett. Mire én felfújta az arcomat. Eerre a fiúk döltek a nevetéstől.- Mondtam én.-nevetett Jony. Ekkor megszólalt a köves Iphonom és a kijelző Justin nevét mutatta.
-Igen??-szóltam bele a telefonba.
-Szia nem vagytok otthol??-kérdezte.
-Nem miért???
-Mert haza kéne menni mert Rayen-ék ott vannak és nem tudnak bemenni.-Ohh etljesen kimentek a fejemből.-Megtennéd nekem. Így se valami rózsás mostanában a kapcsolatunk és hát nem szeretném, ha hazamennének.
-Persze haza megyek, ez természetes.-mondtam kedvesen.
-Istennő vagy.
-Ohh ne túlozz.
-De tényleg nagyon köszönöm. ja és képzeld nem hívtam fel OLLG hanem felhívtam a VIP jegyeseket és mindenki kapott egy rózsát meg Dugie-ztunk az egész aréne. Nagyon élveztem és a rajongók is. Ijet már régen nem éreztem és ezt neked kösznhetem.-mondta aranyosan.- Na de mennem kell mert most csak szünet van nem sokára megyünk.
- Nagyon örülök neki. Okés szia.-és leraktam a telefont.-Na fiúk nekem haza kell mennem és a részemről ma este le van fújva.
-Miért??-kérdezték egyszerre.
-Mert itt vannak Rayen-ék és haza kell mennem meg nem tudom mikor jönnek haza Justinék de ti nyugodtan mennyetek sőtt nem engedem meg hogy ne mennyjetek. Na de nekem most mennem kell.
-Rendbem. De nélküled nem lesz olyan.-sopánkodott Jony.
-Jajj dehogynem sőtt többet tudtok inni-nevettem.
-Tesó iylet feltételezni.-mozgatta mutató ujját a tesókám- de hazakisérünk mert nekem amúgy is át kell öltöznöm.
-Oké de valaki vigyen a hátán.-kuncogtam.
-Én tuti nem-mondta Edy.
-Akkor én.-mondta Jony.
-Nekem 8. XD
-Hát ez vicces lesz.-mondta a tesóm.
-szerintem is-helyeseltem. Nagy nevetések közepedte értünk el a házhoz amit már otthonomnak kell mondanom. Vagy kétszer majdnem leestem meg majdnem orra estünk hát mindenesetre egy örök élmény marad. Rayen-ék már nagyon idegesek voltak.
-Sziasztok Samantha vagyok Justin sylistjának a lány ő itt a tesóm Edward és ő itt a hülye barátom Jony. Bocsi hogy ennyit kellett várnotok.-szabatkoztam miközben az ajtót nyitottam kifele.
-Nem a te hibád Justinak kéne itt lennie nem neked.-mondta Chaz hűvösen. Uhh szegény Justin lesz mit elintéznie.
-Nem dehogy neki most koncerten kell lennie velem volt megbeszélve és én felejtetem el.-próbáltam menteni a menthetőt. Már mindenki a házban volt és a kanapén ült. Jony hátulról átölelt és a fülembe suttogta.: Nyugi jól csinálod nem lesz semmi baj.-ez nagyon jól esett tőle. Közben a tesóm eltünt átöltözni gondolom.
-Jajj ez olyan szar. Ne legyetek már ilyenek srácok. Justin elbaszta már megint-forgatta meg Caitline a szemeit.-de ő ilyen jól tudjátok és milyen csaj fogadott titeket-ebbe belepirultam.-Legyetek már olyanok amilyenek szoktatok.-nagyon bírom már ezt a csajt.
-Igaza van.-helyeseltem.
-De egoista valaki.-nevetett Chris. Először nem értettem miért mondja majd leesett felkaptam egy párnát és nekivégtam.
-Nem úgy értettem.-nevetett már mindenki.
-Na mi mentünk tesó majd szólj anyának.-nyomott egy puszit a tesóm az arcomra.- Majd jövök valamikor.-mondta.
-Arielt felhívod majd szóljak neki én??
-Majs beszélek vele.
- Én is felhívom.
-Jól van.-nevetett.
-Jony vigyázz rá ne igyon sokat és csaja van.-figyelmeztettem.
-Értettük főnökasszony-vágták magukat haptákba. A nappaliban már egymás hegyén hátán nevettek.
-Hát ez a csaj kész-nyögte Noel.
-Köszönöm az elismerést.-lktem hátra a hajam mire nagyobb nevetés lett.-Érte vagyok??-néztem a kát buli huligánra.
-Persze-mondta Jony.
-Akkor kaphatok olyan puszit mint régen mikor bulizni mentetek.????
-Hát persze szivi.-mondta Jony. Min a ketten odahajoltak és a két arcomra egyszerre adta puszit.
-Sziasztok-intettek be a nappaliban épp józanadókra.
-Sziasztok-nyögdécselték.
-Na sziasztok.-zártam be mögöttük az ajtót és visszamentem a nappaliba.
.....
2 megjegyzés:
Ááááá nagyoon jóóó de.. nekem kell a kövii MOST *.*♥Imáádom ..
nagyon super ... még következöötttt :D:D:D
Megjegyzés küldése