56.rész Régig emlékek

Miután bezáródott az ajtó akkor jutott eszembe hogy elfelejtettem elvinni sétálni az én egyetlen srágaságomat. Ezért mint valami őrült indultam meg a lépcsőn lefele. De a lépcső alján nekiütköztem valakinek aki z ütközés következtében elsett engem rántva magával. Mikor feleszméltem akkor jöttem rá hogy Justinon fekszek.
-Ohhh bocsi csak siettem és...-félbeszakított.
-Semmi baj.-mosolygott kajánul.
-Ne vigyorogj így-csapta rá a melkasára és leszálltam róla.
-Miért ne???-kérdezte még mindig vigyorogva.
-Mert olyan idegesítő mert tudom vagyis csak gondolom ilyenkor milyen féle gondolatok járnak az eszedben és ez egy kicsit..-gondolkoztam- hogy is mondjam fura.-böktem ki ezt a szót ami egyeltalán nem azt jellemezte amit éreztem. Szerintem egy kicsit el is pirultam. Erre két jel is utalt, az arcomat melegnek éreztem és Justin is felkuncogott.-És ne nevess.-kerültem ki és mentem volna be a konyhába ha meg nem akadályoz azzal hogy megfogja a csuklómat.
-Hova hova ilyen sietősen kisassziny tán nem menekülünk???-emelgete szemöldökét.
-Nem menekülök csak meg kell sétáltatnom Pancaket.
-Így???-nézett végig rajtam és alsó ajkába harapott.
-Ne stírölj-nevettem fel.- És nem. Nem így.-de még mindig csak engem nézett vagyis a dekoltázsomat. Mikor odapillantottam megláttam hogy az atléta elcsúszott és kilátszódott a meltartóm egy része. Gyorsan megígazítottam.- Te perverz.-nevettem és összeborzoltam a haját. kezeimet kicsúsztattam a kezei közül és a konyhába mentem ahol Pattie és anya szedte le a terítéket.
-Sziasztok-köszöntem mikor bementem a konyhába, és mind kettejüknek adtam egy puszit.
-De most miért???-jött be Justin is a konyhába.- Ohh sziasztok-lepődött meg.-és ő is adott mind kettejüknek egy puszit mire Pattie nagyon de nagyon meglepődött, majd egy hálás pillantást vetett rám. Ohh szóval ilyen feltünő hogy én dumáltam vele.
-Mit miért??-értetlenkedett anya . Hisz ők nem is halloták az előző beszélgetésünket. (hál istennek XD)
-Öhmm... semmit-válaszoltam Justin helyett. Anya csak összeráncolta a szemöldökét és folytatta azt amit eddig is csinált. Justin meg alig bírta visszatartani a nevetését.
-Ne nevess-néztem rá szúrósan , de ezt úgy mondtam hogy csak ő hallja.- Mikor indultok???-fordultam Pattie felé.
-3-kor-mondta egyszerüen.
-értem. És addig mit csináltok???-érdeklődtem, miközben leültem egy bárszékre, s Justin i követte a példámat leült mellém.
-Én most felmegyek anyukáddal és TV-t nézünk.-Mondta Pattie.
-És mit??? Ha szabad megtudnom.
-Jobban jársz Patt ha nem mondo el.-mondta anya. Ekkor a szemeim olyan tágra nyíltak hogy majd kiestek.
-Vámpírnaplók.-mondta Pattie.
-Wíííííííííííííí-visítottam.-Hanyadik évad hanyadik rész???-ugrándoztam. A vámpírok a gyengéim meg birok értük őrülni.
-Első éved első rész.-mondta anya.-Jössz???
-Áhh nem majd ha a harmadik évadot kezditek szóljatok.-nevettem fel. Justin tágra nyílt szemekkel nézte kirohanásomat.
-Rendben gyerekek mi mentünk jók legyetek.-mondta Patt
-Anya ezt most úgy mondta mitha nem tudom mennyi időre mennétek el minimum Kínába.-ezen felkuncogtam.
-Ohh de vicces vagy ma reggel kisfiam.-nevettek szüleink is. És elhagyták a helyiséget. Ketten maradtunk. Erre a gondolatra még a hideg is kirázott, ja és akkor lepődtem meg igazán amikor Justin kezeit megéreztem a combomon WTF??. Mihint észbe kaptam lesepertem kezét onann és ő meg durcásan nézett rám ami miatt muszály volt elnevetnem magam.
-Mi van???-kérdeztem nevetve.
-Miért seperted le a kezemet.-kérdezte durcásan.
-Mert ne fogdoss.-vigyorogtam értetlenül.
-Nem fogdostalak. És ha már itt tarunk te ölelgethetsz északa én meg nem foghatom meg a lábad??-emiatt elpirultam és lehajtottam a fejem abban a reményben hogy a hajam eltakarja az arcom és Justin nem veszi észre hogy elpirultam.-Ilyenkor olyan aranyos vagy-törte meg a csendet.
-Hülye-nevettem fel kínomban.
-Nem is. És perverz sem vagyok.. csak egy kicsit-mondta halkan és szégyenlősen a végét.
-Kicsit nagyon-nevettem.-te mit fogsz csinálni??-kérdeztem.
-Skálázni mert ez csak egy kis koncert és Jan Mama nem jön ilyenkor itthol szoktam.
-Uhh az szar én utáltam skál.. hupsz.-kicsúszott a számon. Ugyan is régen jártam énektanárhoz meg mindin de mióta nagyim meghalt nem éneklek senkinek, ő volt az énektanárom és olyan mentor féle is.
-Hogy mi???-kérdezte meglepetten
-Semmi.
-Te énekeltél??-mint aki meg sem hallotta az előző válaszomat. Félénken bólogattam.- És most miért nem???
-Hosszú történet.
-Van időm.-mondta mosolyogva.
-Muszály???-kérdeztem félénken.
-Nem ha ma segítesz skálázni.-vettem egy nagy levegőt majd kifújtam végül arra jutottam hogy inkább skálázok vele mint hogy felszakítsam a régi sebeket.
-Jó skálázok veled de csak ma és ha valakinek is elmondod halott ember vagy Justin Bieber.
-Jó.-nevetett.-Mehetünk??
-Hova???
-Hát a studió szobába.
-Ja persze csak felöltözök.
-Rendben. Addig én is felöltözök.

-Oksi.-ezután nmem törődve Justinnal felbaktattam az elmeletre és végig azon gondolkoztam hogy remélem nem fogja elmondani senkinek mert ha a családom megtudja hogy megint énekeltem nem fognak leszállni rólam. Mert régen folyamatosan a nagyimmal voltam énekeltünk és jezdett komolyra fordulni ez a dolog. Egy idő után már nem csak szórakozásból énekelte. Nagyim zene tanár volt. Tőle tanultam meg zongorázni és egy kicsit gitározni. Nagyon szerettem anya szerint nagyon hasonlítok rá. Vele mindent meg tudtam beszélni és mindene tudott velem együtt nevetni ő olyan volt nekem mint a legjobb barátom, s halála után azért nem lettek baátaim mert féltem hogy valaki elfoglalja majd a helyét. Tüdőrákban halt meg és én utánna szüleim unszolása ellenére sem voltam hajlandó elmenni más énektanárhoz így befejeztem az éneklést. A temetésén énekeltem utoljára és annyira összetörtem hogy az nap éjszaka megfogadtam hogy soha többet nem éneklek. de ma muszály lesz. Remélem nem sírom el magam. Mert még mindig iszonyatosan hiányzik. Ezek a gondolatok miatt egy könycsepp csordult ki a szememből, amit gyorsan le is töröltem. Erősnek kell lennem.
Beálltam a gardróbomba és a mai ruhaválasztásom egy fekete bő ingre és egy fekete farmer nadrágra esett a hajamat pedig egyensen kiengedtem. A szememet enyhén kihúztam egy kis szempillaspirál szájfény és késznek nyilvánítottam magam. Ekkor jutott eszembe hogy ma még nem is láttam tesókámat ezért átszaladtam hozzá......