41. rész Nem elég hogy szenvedek még iskolába is járjak ??

Leszállt a gép a szemeim bedagadva, a reptér tele riporterekkel, újságírókkal. Szerencsére anyáék már itt voltak értünk nem folalkoztam egy kérdező emberrel sem csak mentem és mentem míg el nem értem a kijáratot. Beültünk a kocsiba. Míg elértük a kocsiig nem mondtam senkinek semmit. Igaz anyáék nem nagyon tudtak róla mi folyok itt mert a repülőn hívtam fel hogy hazajövök és hogy jöjjenek a reptérre nem akartam erről beszélni mert nagyon fájt, ezért Ashley mondott el mindent a szüleimnek akik tudták hogy most az lesz a legjobb ha békén hagynak. A kocsiban szintén nem beszéltem senkivel egyszer csak megszólalt a telefonom mindenki rám nézett. Nagy nehezen előkotortam a zsebemből és megnéztem kihív. Justin volt az nem vettem fel csak hagytam hogy csörögjön. Persze hogy mindenki tudta hogy ki hív. Még hívott kétszer majd harmadjára már Pattie hívót neki felvettem.
-I: Szia Patt-mondtam alig hallhatóan alig volt hangom tényleg olyan érzés volt ugympnd így nélküle létezni mintha valami lelketlen lennék aki csak sírni tud, mert a hangomban semmi érzelem nem volt csak a sírás hatása és a fáradság szintén a sírástól.
-P: Stella jól vagy???? Olyan fura a hangod!! Justinnak miért nem vetted fel??? azt hittük valami bajotok van Ashley jól van??? Hol vagytok??-bombázott kérdésekkel akódva.
-I: Nyugi Pattie jól vagyunk vagyis ... mindegy anyuékkal a kocsiban vagyunk megyünk haza ja és hát neki azért nem vettem fel mert.... így is elég nehéz-mondtam el végül nagynehezen.
-P: Jól van megnyugodtam és valamien szinten megértem de ... ti tudjátok. Na akkor kincsem majd holnap hívlak mindenki azt üzeni fel a fejjel és ne bánkódj Justin meg azt hogy...-elbizonytalanodott.
-I: Hogy???
-P: Szeret- a telefon kiesett a kezemből és rámtört a zokogás még hallottam Pattie ilyedt hangját ahogy a nevemet mondja Ash felvette a telefont elmondta mi történt és letette, majd engem vigasztalt. Viszonylag hamar hazaértünk. A cuccaimat felvittük a szobába és Ash is hazament. Időközbe kiderült hogy Leni Ausztráliába van jelentkezett valami filmszerepre és meg is kapta most 8 hónapot fog ott tölteni a forgatások miatt. Este anya hozta fel a vacsorámat, és elmondta hogy két hét múlva iskolába kell mennem. Nagyon nem örültem neki nem elég az hogy szenvedek, de még iskolába is járjak ez így nagyon nem igazság. Reggel mikor felkelltem na az tulzás mert csak a P.S.: I love you-t néztem egész nap a TV-ben azért ezt mert Justin sms-ében ez volt és mindig rá gondoltam. Az elkövetkező két hét hasonlóan telt úgy viselkedtem mint valami zombi. Ashley sem jön suliba mert Jasmine Villages felkérte hogy mennyen vele turnézni még jó hogy elfogadta aminek nagyon örülök és magával viszi Christ is. Teljesen egyedül voltam úgy éreztem hogy nincs senkim pedig napi szinten beszélte Ash-sel, Leni-vel, néha torivalés Ushal, és minden nap Pattie-vel aki elmonda hogy Justin lemondta a fellépéseket így a turné csúszik. Egész nap a szobájában van alig beszél valakivel folyamatosan engem hív amit tudtam de én soha ne veszem fel, általában minden nap végén kapok egy sms-t amiben leírja hogy nagyon szeret és hogy nem bírja tovább minden este velem álmodik és ezek rám is igazak voltak és minden sms végén ott volt hogy utóirat szeretlek, és emiatt én napi rendszereséggel megnéztem ezt a filmet már a szemeim teljesen készek voltak nem is tudtam honnan van ennyi könnyem. Most épp Szombat van és Hétfőn már suli. Justin még mindig nem jön ki a szobájából és engem hivogat és sms-eket küldözget. Elhatároztam hogy felhívom és megpróbálom érzelemmentesen elmondani neki hogy vége szálljon le rólam ne keressen és felejtsen el ez lesz életem legnehezebb dolga de meg kell tennem, mert nem szeretném az ő életét is tönkretenni. Megint csörgött a telefonom 2 csörgés után fel is vettem.
-JB: Stella ??? Te vagy az??-hallotam a világ legédesebb hangját.
-I: igen én vagyok
-JB: annyira jó hallani a hangod , de eddig miért nem vetted fel annyira aggódtam érted és anya is mondta hogy nem vagy valami jól és én annyira de annyira sajnálom ezt az egészet olyan mintha egy rémálom lenne és nem tudok felébredni -hadarta el- Miért nem vagy itt??-csuklott el a hangja. Nagy levegőt vettem és elkezdtem a jól begyakorolt mondókámat ellentmondást nem tűrő hangon.
-I: Justin így nem folytathatjuk tovább ezt így nem lehet a kariered tönkre megy hagy békén ne írj sms-t ne hívj felejts el. Szia-és kinyomtam a telefont. Elhajítottam, darabokra esett. Lecsúsztam az ágyról és sírtam. Már az iskolába be voltam iratkozva. Már a hétfőtől nagyon féltem. Justin nem hívott többet Pattie Vasárnap azt mondta, hogy Justin nagyon mérges rám , de ezt akartam. Igaz min hívott volna a telefonom szétment Pattieval is a vezetékesen beszéltem. Vasárnap este van és már nagyon félek a holnaptól nem lesz egy barátom se végig kell ezt az évet egydül csinálnom kész kínszenvedés lesz. A vacsora után lezuhanyoztam a hajamat kivasaltam és befeküdtem az ágyba viszonylag hamar elaludtam, ez a két hét nagyon fársztó volt akkor is ha nem csináltam semmit csak sírtam.