2011. november 26., szombat

40. rész Nagyon szeretlek!!

Reggel mikor felkeltem ugyan úgy csak a koncerten járt a fejem ez az első koncertes fellépésem ez nagyon sokat jelent nekem. Eléggé fel voltam pörögve és próbáltam elfelejteni a Justinnal való veszekedést kisebb nagyobb sikerrel. Kiszálltam az agyból és a fürdőben elvégeztem a reggeli teendőimet. A hajammal nem csináltam semmit és sminket se tettem fel hiszen majd úgy is a profik fogják megcsinálni. Felvettem egy fehér atlétát amin egy Favourite boy felirat volt kékkel, ehhez fevettem egy fekete rövidnac egy piros kék sapit kiegészítőként még egy szemüveget is amit nagyon szerettem. A cipő választásom egy világoskék suprára esett.

Kimentem és már mindenki kint volt. Usher, Justin, Rayen, Chaz és Jaden a Tv-t bámulta. Miley, Ash és Pattie a konyhában sürgött forgott. Scoo szokás szerint telefonált. Chris a pultnál ült és csodás barátnőjét leste.
-I: sziasztok-köszöntem vidáman
-U: csajszi hali mi ez a jó kedv???.húzta fel az egyik szemöldökét.
-I: semmi csak izgulok a fellépés miatt-vetettem le magam a kanapére Justin meg Usher közzé mert már csak ott volt hely.
-Jaden: szia Stell nagyon csinos vagy ma mint mindig-pirult el. Jajj nagyon aranyos tudom hogy tetszek neki de nekem nem jelent többet és soha nem is fog mint egy barát de azért nagyon aranyos. Justin ennek a mondatnak a hallatán kezeit ökölbefogta szúró szemmel nézett Jadenre mikoözbe sziszegett valamit orra alatt. Féltékeny én ennek nagyon örültem.
-I: köszi Jaden nagyon aranyos vagy, de ne túlozz.-mosolyogtam rá
-R: nem túlozz tényleg nagyon csini vagy-kacsintott rám
-JB: ez nem igaz-pattant fel és beviharzott a szobájába.
-I: Beszélek vele
-U: sok sikert-kacsintott- de ugye tudod hogy bármikor bemehetek vagyis zárd be az ajtót ha a dolgok komolyra forulnának.
-I: Jajj Ush nem akarok én semmit tőle csak nem szeretném ha rosszul érezné magát miattam-mondta miközben szúrósan néztem rá.
-U: én is ezt mondanám- nevettek fel a többiek.
-I: te soha nem fogsz megváltozni?- tettem fel a költői kérdést. A szobaajtóhoz sétáltam és bekopogtam-bejöhetek?-nyitottam be és a hangom hallatán igazán meglepődött és felkapta a fejét.
-JB: persze-mondta kedvesen
-I: Jól vagy??? Ezt miért csináltad?-ültem le mellé az ágyra.
-JB: nem nem vagyok jól nagyon hiányzol és ha hiszed ha nem én szeretlek és bánt amit mondtam neked nagyon sajnálom.-hajtotta le a fejét.-és miért csináltam??? Hát mert...-pirult el-féltékeny vagyok igaz már nem..-abbahagyta és látszott az arckifejezésén hogy gyötrődik-szóval nem vagy a barátnőm de akkor is az én érzéseim nem változtak-Úr isten most mit tegyek legszívesebbem megmondanám vagyis inkább kikiabálnám hogy imádlak és te is nagyon hiányzol de ha úja összejönnénk nem lenne semmi értelme mert nem tudnék megbízni benne és annak semmiértelme nem lenne egyszer csak elfelejtem zsörtőlődtem magamban miközben ő az én arcomat fürkészte gyönyörű barna szemeivel.- Kérlek mond el mit érzel kérlek őszintén-csollogtak egyre jobban hihetetlen elbűvölő szemei.
-I: Én..-nem tudtam mit mondjak.- én szeretlek Justin-felkapta a fejét-de nem tudok benned megbízni és annak semmi értelme, és nem tudom hogy valaha el tudlak e felejteni, na jó ez nem igaz soha nem foglak elfelejteni akkor inkább azt mondom hogy tudok e valaha valaki mást szeretni-könnyek gyűltek a szemembe.
-JB: és nem tudnám valamivel visszanyerni a bizalmadat??
-I: nem ....-gondolkodtam- vagyis nem tudom-ekkor felcsillantak szemei, és vészesen közeledett az arca az enyémhez. Nem tudtam neki ellenállni. Egyszer csak megéreztem ajkait az enyémeken. Lágyan csókolt, először nem csókoltam vissza de nem bírtam tovább már nagyon hiányzott. Majd elválltak ajkaink és mélyen a szemembe nézett szemében láttam a reményt és a boldogságot. Már nagyon annak a szélén voltam hogy megbocsájtok neki mert nem tudok nélküle élni nagyon szeretem, de eszembe jutott, az előző barátom akinek megbocsájtottam és utána meg megint csak megtette és azt hitte megint megbocsájtok, hát nem így lett. Nem követhetem el mégegyszer ezt a hibát.
-I: nagyon sajnálom -mondtam könnyes szemekkel és felálltam- miníg szeretni foglak.-és kiviharzottam a szobából be az én szobámba bezártam az ajtót és ott sírtam. Eltemettem mélyen mindent érzést a koncert miatt gondoltam majd ha este egyedül leszek majd akkor siránkozok most erre nincs idő. Kimentem a reggelimért és bevittem a szobába. Mindenki kiváncsian nézett rám szóval Justin sem mondott semmit. Bent megettem a reggelimet majd kimentem és elmosogattam.
-A: minden rendben???-kérdezte aggódva. Én csak megráztam a fejem jelezve hogy erről nem szeretnék most beszélni. Megértette hiszem már nagyon régen ismerjük egymást. Délután 2 kor indultunk, hogy mindenkinek kész legyen a haja sminkje stb..stb..
A koncert előtt mindenki nagyon izgult majd eljött a várva várt pillanat. Felmentünk a színpadra és utánna elfelejtettem mindent nagyon jó érzés volt ott fent leni és csak a zenére koncentrálni és mikor vége lett mindenki megtapsolt és olyan jó érzés mikor igaz hogy csak egy taps de a közönség ezzel fejezi hogy mennyire jó vagy abban amit csinálsz ennél jobb érzés nincs, már alig vártam a holnapit meg utána még volt egy, ezek is hamar eljöttek. Mindegyiket nagyon élveztem Justinnal az elmúlt két napban kerültük egymást. Csak Ashlynek mondtam el mi történt. Eljött az a nap is mikor utaztunk L.A.-be mi meg onann rögtön tovább New York-ba. Reggel elég szomorúan keltem mert nem akartam elmenni nagyon szeretek itt lenni velük de muszály elfelejtenem így jobb lesz neki és nekem is. Ezekkel a gondolatokkal öltöztem fel.
A mai összeállításom. Mindenki elég szomorú volt aznap reggel. Csendesen megreggeliztünk, aztán a bőröndöket kivittük a kocsihoz és elindultunk a reptérre Justin magánrepülőjével mentünk. Az út búcsúzkodással telt. Pattie, Scoo, Ush elmondták hogy bármire szükségem van vagy csak beszélni szeretnék bármikor felhívhatom őket. Patt-tel megbeszéltük hogy minden nap hívjuk egymást. Miley-től és jaden-től volt a legkönnyebb elbúcsuzni mert velük nem kerültem olyan szoros kapcsolatba. Kenny azt mondta hogy ha bármikor meg kell védeni csak hívjam fel és ha ő nem is tud jönni küld valakit XDD. Justintól nem búcsúztam el eldöntöttem hogy majd a reptéren, mert féltem hogy ha meggondolom magam akkor csak még jobban fog fájna ha megtörténik mégegyszer igaz Justint nem olyannak ismertem de már egyszer megjártam. Chaz-től, Rayen-től és Chris-től nem igazán búcsuztam mert megbeszéltük, hogy amint lehet találkozunk vagy mi megyünk vagy ők jönnek. Justin egész idő alatt az ablaknál ült és nézett kifele az ablakon. Épp a "konyhában" (a gépen) voltam amikor kaptam egy sms-t mikor megláttam ki az nagyon meglepődtem mert Justin írt üzenetet.
" Ne menny el nagyon szeretlek és szükségem van rád nem kérem hogy szeress vagy legyél velem de te mondtad hogy szeretsz és adj még egy esélyt úgy hogy itt maradsz és hagyj nyerjem vissza a bizalmadat ez volt életem legrosszabb két napja a csókunk után mert azt hittem hogy visszakaplak és mikor elmentél olyan volt mintha kitépték volna a szívemet. Kérlek. Soha nem felejtelek el akárhogy döntessz.
P.S.: I LOVE YOU
*.*
JUSTIN"
Kiszaladtam az utastérbe Justinhoz és megöleltem olyan szorosan bújtam hozzá amennyire csak lehetett.
-I: Justin -csuklott el a hangom- Lehet életem legrosszabb döntését hozom meg de ha a sors úgy akarja egyszer majd együtt leszünk de nem most nekem most el kell mennem. Annyira sajnálom. Én mindig szeretni foglak de bízni benned nem hiszem hogy tudnék annyira sajnálom tudom hogy most ezt mondom azzal csak nehezebb lesz de el akartam mondani ha akarod most rögtön elmegyek és nem kínozlak tovább de ha akarod itt maradok és addig ölellek míg lehet és remélem megértesz majd egyszer-nyomtam egy puszit az arcára elhúzódtam és vártam a válaszát.
-JB: maradj itt velem ameddig csak lehet-csuklott el a hangaj és egy könnycseppet törölt le arcáról. Megöletem és olyan szorosan öleltük egymást mint még soha,

meg szeretttem volna állítani a pillanatot de sajnos nem lehet és tudom hogy a fájdalmamnak
én vagyok az oka mert ilyen önsanyargató vagyok de én azt szeretném hogy boldog legyen és lehet hogy mással sokkal boldgoabb lesz sőtt biztos, de egyszer megszólalt a stuardesz hogy megkezdjük a leszállást. Fájdalommal váltunk el egymástól. A gép lassan leszállt. Mi kiszálltunk és már indult is a másik gép. Ashleyék is elbúcsúztak mindenki megkönnyezte az elválást annyira rossz volt életem legrosszabb búcsúzása. Felszálltunk a mi gépünkre leültünk és csendben zenét hallgattunk. Bekapcsoltam az Ipodomat és elindult Justin Down to earth című száma nem kapcsoltam el csak végighallgattam ez most ide illett aztán elindulta That should be me na erről akkor ne is beszéljünk a könnyeim zápórként hullotak és így aludtam el.

Útmutató: amit ferdével írtam azt magyarul mondom tehát Justin nem érti :))


1 megjegyzés:

One life írta...

oh my god... I love it.♥
neeext! : ))